2010. január 17., vasárnap

Közlekedik a főváros… a hatodik napon…

Most a BKV sztrájk 6. napján, azt kell mondanom, jót tett az embereknek, hogy nem járnak a buszok, villamosok. Miért is? Végre mozognak, és nem csak beszélnek róla, hogy majd én persze…

De ugyanakkor kinek is jó mindez?


Most abba nem mennék bele, hogy jogos-e a dolgozók követelése vagy sem, mivel nem nagyon vagyok kompetens ebben a dologban, sőt, egyáltalán nem. Mi az a kollektív-szerződés, mi van benne. Én csak azt látom, olvasom, hogy azért nem olyan rossz a fizetésük a busz-, villamos vezetőknek, igaz nem látom a dolgok hátterét. De ezt úgyis megmagyarázza majd helyettem más.

Éppen ezért nem is haragszom rájuk, amiért a munkahelyemre 20 percet kell reggelente gyalogolnom (valljuk meg még jót is teszek magammal), mert a metrótól nem tudok mással közlekedni, csak lábbusszal. :)

Mert legalább a metró, troli jár, örüljünk ennek is. Ahogy olvastam egy cikkben, egy külföldi szavait idézve, ez nem is sztrájk, csak valami hasonló, mert pl. Franciaországban, ha sztrájkolnak, akkor leáll minden, és nem közlekedik semmi, na nálunk úgy látszik ezt nem merik megtenni. Milyen lincshangulat alakulna ki akkor vajon?


Így marad az a pár busz, villamos, ami közlekedik, no meg a metró, a troli, a HÉV és persze a Volánbusz és a MÁV „kedvessége”, hogy felveszik az utasokat, és elfogadják a bérleteket. Már előre várom, milyen kompenzációt talál ki a BKV a bérletesek felé.


Az, hogy a MÁV dolgozói (VDSZSZ) szolidalizáltak a csütörtöki napon csak egy fokkal rontott a közlekedésen, mégpedig, hogy a környező települések lakosai nem nagyon tudtak bejönni a reggeli órákban (4 és 8 óra között, no meg amíg helyreállt a vonatforgalom), így maradt az autó sok embernek, aki megtehette, maradt a Budapestre minden irányból hömpölygő autóáradat, ami megfelelő dugót generált.


De persze a BKV, a főváros felszólítja a lakosságot, hogy tegyék le az autóikat és használják a tömegközlekedést, hogy ne legyen annyira zsúfolt a főváros, ne kelljen szmog riadót elrendeli, vigyázzunk a levegőnkre, környezetünkre… de akkor hogy is?

2009. május 4., hétfő

Május...

Lassan május 5.-e lesz. Nem kell elsietni a napot, talán holnapig be is fejezem... Kezd kicsit fárasztó lenni ez a nagy semmittevés, tehát, aki tud valami jó munkalehetőséget, az légyszíves szóljon. Előre is köszi!!!
Végignézegettem a többiek blogját, hát... nem valami aktív a társaság, igaz beszélek én, aki már nem tudom mikor írt utoljára, de hát most itt vagyok. Végre szakítottam egy kis időt, most éppen nincs kedvem regföcit tanulni, amúgy minden a legnagyobb rendben. Ma sikerült meccsen szépen eláznom, de szerencsére csak 10 percig volt szélvihar, meg égszakadás...földindulás.... Holnaptól meg intenzíven kellene tanulni, mivel hétfőn ZH, regföci II.-ből. :(

Szép lassan beindul a Zöld Pardonban a Nescafe is, tehát tessék menni bulizni, és kávézgatni. nagyon finom a forró csokink, de akkor már inkább a krémesebbet vegyétek majd, az jobb... Jelenleg csupán az a baj, hogy kevesen vannak, biztos suli van, valamint az időjárás se nagyon kedvez a szabadtéri buliknak még, esik, fúúú a szél, dideregnek az emberek, dehát pont ezért kell a forró ital. :)

Anna, remélem Virág odaadta a biciklis térképet, direkt Neked szereztem. :)
Magdi, Te pedig haladj a diplomamunkáddal...

Na szép estét, még ma befejezem így.....





2009. február 24., kedd

Tavaszhívogató...

Már tényleg azt hittem, jön a tavasz és előkerülhetnek végre a kord zakók, szoknyák és még sorolhatnám milyen ruhadarabok. De hát nem... :(
Sajnos megint szembesülnöm kellett vele, hogy még mindig tél van, igaz legalább sikerült végre jó téli fényképeket csinálnom, holnap majd folytatom még. A másik téli sztori ami említést érdemel ma történt.
Edzésről jöttem hazafelé, leszálltam a Kosztolányin a 7-es buszról a Móricz felé tovább induló oldalon, és átgyalogoltam az út másik oldalára a Feneketlen-tóhoz. Éppen havat lapátoltak a szociális munkások (ha jól tudom a nevüket) ezen az oldalon, egy sorban felsorakozva, dolgosan, frissen, fiatalosan. Majd mihelyt átérek erre az oldalra megcsapja az orromat a fű átható illata, na nem a pázsité, amit éppen hó fed, hanem amit éppen szívnak. Kicsit meglepődtem, de hát a mai világban...




2009. január 21., szerda

....

Esik, most meg egyfolytában esik... nem értem én az időjárást. Hétfőn verőfényes napsütés, jóhogy nem feküdtünk ki napozni valahova, kedden jóidő, igaz kicsit csöpögött valami... most meg esik. Még jó, hogy bent tanulok, tanulok, és tanulok... de hogy minek?
A csütörtöki Kart. szigorlat után valahogy nem olyan könnyű ráhangolódni a Vettan szigorlatra, pedig kellene, de szerintem egy hét kevés, főleg úgy, hogy csak szombat, inkább vasárnaptól tudtam tanulni normálisan, ha lehet annak nevezni. De nincs kedvem hozzá, 2 nap alatt nem lehet megtanulni az anyagot, de igyekezni fogok, ígérem...

Tegnap a könyvtárban tanultam, persze csak egy helyen égett ki az égő, pont felettem, jó kis diszkólámpa keletkezett a neonból, amint éppen felvillant, majd kialudt. Na itt untam meg, és jöttem fel, igaz éhes is voltam.
Ma meg kimegyek boltba (Profi), persze, hogy zárva, és persze, hogy majd csak "11-kor nyitunk, leltározás miatt" tábla van kint. Na én 10.40-kor voltam ott. Még jó, hogy a közelben, egy megállóra van Spar. :) Meglátogattam, és tetszett, lehet oda fogok járni.

Na megyek vissza tanulni, remélem pénteken végzek velük, már nagyon unom, áááááááá......



2008. december 30., kedd

Utolsó bejegyzés... idén...bár ki tudja

Véget ért a karácsonyi időszak, legalábbis a BKV-nál. Az ünnepek alatt nem nagyon találkoztam ellenőrökkel a metró, és egyéb közlekedési eszközökön, de most újra megjelentek. Biztos ajándéknak adták, hogy nem ellenőriznek senkit. :)

Gondolom mindenki teli hassal, feltöltődve vág bele az utolsó napokba, én legalábbis így állok hozzá. Sikeresen etettek mindenhol, ahol a a jeles napok alatt voltam, így elértem a versenysúlyom felső határát, és most már jöhet az alsó határ eléréséhez szükséges szieszta. Vagy valami más... éppen ezért este Kiegyenlítő foci lesz. :)))

Holnap pedig sikeresen elmondhatjuk magunkról, hogy sikeresen átvészeltünk újabb egy évet, s mindjárt itt a Karácsony megint. :)




Nem ért véget az éjszaka... Az esti menü: forralt borozás a pálya szélén, miközben a pályán ádáz csata folyt, hogy ki éri el az első gólt, ki mehet a pálya szélére...forralt borért. :)
Mi győztünk végül is, de mindenki átérezhette a melegséget a testében, ha kellő mennyiségű nedűt ivott. Majd a végén előkerült a maradék székelykáposzta, szó szerint Tirgu Mures-ből, amely elfogyasztása után már nyugodtan térhetett a megfáradt sportember nyugovóra.

Itt az utolsó napja az évnek: BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!!!


2008. december 23., kedd

Újra....


Hurrá, újra járnak a vonatok, fantasztikus...
Épp azon vagyok, ha most nem használja ki a Volánbusz, hogy elcsábítsa az utasokat a MÁV-tól, akkor soha... meg is tette szépen... ki akar ezentúl vonattal menni majd, remélem kevesen, ha lehet busszal is. Kár, hogy nem megy mindenhova busz...
Jó volt a sztrájk, sokat is ért... most meg hirtelen beszüntetik, uram bocsá, szüneteltetik, megijedtek a néptől, mert ugye "A nép, az istenadta nép...", számomra ezzel szépen le is írták magukat, nem mintha eddig nem tették volna. :) A durcás kisfiú úgy gondolta, jobb lesz kicsit visszafogni, mert akkor lehet lesz karácsonyi ajándék, majd ha mégse, bevágja újra a durcit... azt hiszem ez még 3-5 éves korban elmegy, no de felnőtt fejjel...?
Anna, remélem busszal jössz haza, mert ki tudja, lehet vonattal csak Bécsig jutnál... igaz onnan már gyalog is hazaérsz :) ,repülővel meg inkább hagyjuk mostanában...

Mint ahogy az egyik újságban volt egy poén az Összehangolt menetrendről:
- Szóval a villamospótlóról átszáll a vonatpótlóra, és ha szerencséje van, azzal pont eléri a repülőpótlót.



Épp Vas Maya duruszol a háttérben a szerelmes Sláger rádióban, miközben eszembe jutott az a két csaj, akik az IKEA-ba a mai napon a Vészkijáraton szerettek volna kimenni az épületből. Nem tűnt fel nekik, hogy nem nagyon mászkálnak arra emberek. Majd mikor rájöttek, hogy ez nem lesz jó taktika a kijutásra, észrevették a földön elhelyezett nyilakat, amik a célszerű haladási irányt jelölik a kasszák felé. Na, itt már dőltem a röhögéstől, mivel nem találták meg a következő irányjelző nyilacskát. Szegények forgolódtak össze-vissza. Végül pedig nem tudom kijutottak-e, de ez már egy másik történet...



2008. december 15., hétfő



Azt hiszem a mai magyar fociban minden megtörténhet már. Erre enged következtetni, hogy mai nap kinevezték a REAC új edzőjét, Hevesi Tamás személyében. Ez mind szép és jó, de ki az a Hevesi Tamás, mert én csak egy emberre tudtam ekkor gondolni, és már dúdoltam is "Mindent megteszek, hogy én legyek az első, hisz a fődíj egy csíkos napernyő...". Hát igen, mások is rá gondoltak. De mit keres Ő a magyar labdarúgásban, fogalmam sincs.
Mint kiderült már eddig is edzősködött, a Ferencváros női csapatánál, és idén szerezte meg az NB1-hez szükséges UEFA Pro-licencet. De akkor eddig miért nem hallottunk Róla, jó kérdés!?

Biztos a REAC vezetőinek is ez a dal kezdett el csengeni ( csak a napernyő helyett mást gondoltak) a fülükben, mikor összeültek és elkezdtek gondolkodni, ki is legyen az aki a magyar bajnokság utolsó helyezett csapatát kivezeti a gödörből. Hát én szurkolok Neked Tamás! Amíg a Honvéd mögött tartod a REAC-ot, addig sok sikert kívánok Neked! :)


2008. december 3., szerda

Csak úgy...

Most értesültem róla, hogy meghalt a világ legöregebb szüze. Az "érintetlen" hölgy a napi 1 konyaknak és az önmegtartóztatásnak köszönheti 110 éves korát. 1898-ban született Norvégiában, a nevére nem emlékszem. :)
--> akkor én nem fogok olyan sokáig élni? Magdi mégis túlélsz?

Másik érdekes: nem is tudtam, hogy Budapesten van "piacjárat". Márpedig a 149-es villamospótló járat éppen ilyen. A Deák térről indul, megáll a Fővám téri piacnál, itt leszállnak az öregek, kiürül a busz, majd felszáll a váltás, akik jönnek a végállomásig, a Fehérvári útra a piachoz. Érdekes. Aki pedig itt száll fel, megy tovább a Fővám térre a piacra, mivel körjárat a villamospótló. :)

Ilyen nincs, 54 ezer forintost találtak 2 helyen is Magyarországon, megjelent a Monopoly új kiadása. :)) Hurrá, megvesszük.

Nem tudom mikor ettem utoljára igazi kürtőskalácsot, de nem tegnap az biztos. Dórival elemezgettük, hogy a sulinál 900 HUF-ért árulják a kürtőst, igaz nem tudom mekkora a mérete, de azért kicsit sok úgy gondolom. Ennyi a Kosztolányin is egyébként. A Népstadionnál 600 HUF. A Boráros téren, a villamosnál lévő aluljáróban 330 HUF a nagy. Itt vettem, mert éppen úgy alakult, de nem jöttem rá, hogy most akkor ez finom vagy sem. Elemzők kerestetnek!!!
Cél: megtalálni Budapest legfinomabb kürtőskalácsát!!!


2008. november 30., vasárnap

Hétvége...

Eddig sem csíptem a rendőrkapitányságokat, de most már biztos nem is fogom. Ma ugyanis sikerült vagy 3 órát ott üldögélnem, mint kiderült a végén, teljesen feleslegesen. Ugyanis volt egy nagy sikerű BLSZ IV. osztályú mérkőzésem a mai nap folyamán, amin az egyik játékos túl sok Harcosok Klubját nézett, és úgy gondolta neki verekednie kell, miután máshogy nem tudja levezetni a feszültségét. Minek után a hazai csapat kihívta a rend őreit, akik meg is jöttek, kedélyesen elbeszélgettünk velük, majd miután sikerült végre rendet rakni, jegyzőkönyvet megírni bementünk velük a yard-ra, hogy azonosítsunk, meg felvegyék a vallomásunkat. Ha 6 embernek nem mondtuk el, hogy mit láttunk akkor egynek sem. Már kezdem érteni, miért is halad ilyen lassan a magyar közigazgatás (vagy büntetőtörvénykönyv) ezen része. Végül csak nem vették fel a vallomásomat, vagy mit, csak a kollégámét (mivel Ő többet látott-hallott), de azért volt tanulsága az esetnek.
Pl. kiderült, hogy egy korsó sörnek 2-3 óra kell míg felszívódik kb., a rend őrei és a határőrség különböző pisztolyt használ, na és persze még büfé sincs a várószobába, de még egy automata sem :)
Ja, viszont közel a Volan, mint kiderült hazafelé...


Anna, Neked pedig fényképeztem egyet, mert eszembe jutottál, mikor megláttam őket. Na jó, Mónikát is érdekli biztos. :)


"Esti hajtás"



2008. november 29., szombat

Pénteki érdekes

Nem tudom ki látta, vagy ki nem látta, de azt hiszem érdemes kiállni a sort (persze nem hétvégén kell menni, és akkor nincs sor) a Bodies kiállításra.

Mi megtettük, de állíthatom nagyon jó volt, csak ajánlani tudom mindenkinek. De aki megy az légyszi vigyen papírt, tollat, és jegyzeteljen majd nekem, nálam sajna nem volt. De előtte szóljon és elmondom mit kell majd felírni. :)

Csupán pár frappáns idézet, persze nem biztos, hogy teljesen szó szerint idézem, na jó inkább érdekességek. :)

  • - tudtátok: a négy ízen kívül (édes, savanyú, sós, keserű) van egy ötödik is, amit a nátrium-glutamát vált ki, és a neve --> umami.
  • - a vérkeringés a testen belüli gyorsforgalmi autópálya (na itt kellett volna jegyzetelni, mert ezt nem tudom pontosan, de érdekes).
  • - egy doboz cigaretta 3 óra 40 percet vesz el az ember életéből (erre pontosan emlékszem, Magdi miatt) :)
Nekem nagyon tetszett a kiállítás, leginkább a vége felé, mikor vékonycsiszolatban jelenítette meg az emberi testet. De jók voltak a csontvázok is a kosárlabdával, vagy a focilabdával (ez a honlapról van, fotózni sajna nem lehet :( ). Ezek a kínaiak még a sporthoz, no meg a humorhoz is értenek.

A legjobb azonban, szerintem az embrió/magzat rész volt, ahogy preparálták őket. A csontok szép pirosak, a porcok sárgásak. Nagyon érdekes...



Másik roppant érdekfeszítő téma, no inkább humoros kategóriában indulhatni, mint érdekesség... Péntek este, nem mondom, hogy fel voltam teljesen öltözve, inkább Ádám kosztümben igyekeztem beszerezni még egy kis ásványvizet az erkélyről, mivel a borból kifogytunk bent Zsófival, és már nem akartunk többet alkoholizálni, így hát nyitom az ajtót, látom kint az udvaron senki, nem fog senkinek feltűnni, ha kilibbenek. Az nem is tűnt volna fel, de ahogy kiléptem az erkélyre, úgy fordultam is vissza a szobába, mivel az erkélyen gubbasztott egy srác a földre térdelve az asztalra dőlve. Elsőre azt hittem ip az, mivel hasonló pulóvere volt, de hát Ő honnan a francból került volna ide. Gyorsan kaptam valamit magamra, majd még1x kinéztem, és tényleg ott gubbasztott a srác. Érdekes. Gyorsan elzavartam, hogy menjen el, ahogy jött, mert nem tudom mi lesz. Tudni kell róla, hogy holt részeg volt szerintem, de olyan ügyesen mászta át a korlátot, és ment le... Zsófi nem akarta elhinni, hogy valaki volt az erkélyen, így meg kellett Neki mutatni, hogy is jött be az idegen... Remélem jót röhögtetek...

Ennyi



2008. november 27., csütörtök

Reload...

Sikeresen túl vagyok megint pár héten, amikor is nem sikerült egy sort sem írnom ide, de hát ez van, sajna. Lassan haladok a sulival, szakdolit elkezdtem, munkát kellene találni, de hát nem megy ez olyan könnyen, mint gondolta volna az ember.

Az elmúlt hetekben nem sok minden érdekes történt, de hogy külhonba szakadt barátainknak is kedveskedjek, pár kép és kommentár hozzá. :)


Voltam Kogutowicz Manó emlékülésen, ami szerintem nagyon jól sikerült:


Sikeresen leesett az első hó, hol itt, hol ott alig lehetett észrevenni.


Tegnap (szerdán) este, mentem hazafelé és a BAH csomópontnál az aluljáróba figyelmes lettem két pár lábbelire, ami gazdátlanul álldogált a földön a fal mellett. Nagyon sajnáltam, hogy nem volt nálam fényképezőgép, de fejembe vettem, hogy ma visszamegyek és megnézem ott vannak-e még, vagy valaki magáévá tette-e azóta. Csodák-csodájára a lábbelik ott voltak, sőt, meg is szaporodtak, már 4 pár lábbeli sorakozott, most már katonásan a fal mellett. Igaz került egyik-másikba már Mikulás ajándék is (valahol korán jött), és ha minden igaz további lábbelik sorakozhatnak majd fel a következő napok során. Majd ellenőrzöm. :)
Sokáig gondolkoztam mi legyen a kép címe, tegnap még azon voltam, hogy "Itt jártunk", mivel a 2 pár lábbeli olyan helyzetben volt, mintha épp akkor vették volna le őket, de mára megdőlt ez az aláírás. Így mást találtam ki.



"Felsorakozva, avagy step-by-step"



2008. november 3., hétfő

Újra itt....

Azt kell mondjam elfáradtam ezen a héten. No, nem kell túlzásokba esni, de sok meccsem is volt, valamint be kellett fejeznem egy munkát a hétvégén, így kicsit összesűrűsödött a hét. Még most is golyóznak a szemeim annyit ültem a gép előtt, és rajzoltam, rajzoltam, rajzoltam...
De végre, vége... most már jöhet az újabb kihívás, a SZAKDOLGOZAT! :)

Mivel sokan kifogásolták, miért is nem írok tovább, szeretnék olvasni fantasztikus írásaimat (na persze), arra az elgondolásra jutottam, hogy engedek a nyomásnak, és képernyőre vetem gondolataimat, élményeimet, olyan "Ez történt a nagyvilágban, velem!" cím alatt.


Első jelentős bejelentkezésem Brazília, az Interlagos-i Ring.
Majdnem sikeresen lekéstem a buszom amivel jöttem vissza Pestre, mivel nem bírtam elszakadni a TV képernyője elől, nagyon jó futam volt. Igaz nem Massa nyert, de ezt az egy versenyt láttam egész évben, de azt hiszem megérte, csak ezt megnézni. :)
Azt hiszem az utolsó 5 körben leszakadt eső miatt vált igazán izgalmassá a verseny, és mennyire örültem amikor Vettel megelőzte Hamiltont, majd szörnyűlködve néztem amint Glock lelassít. De, hát ahogy Massa is mondta ilyen az autóversenyzés, ilyen a sport. Ezért is szeretem. :)

Persze a buszt elértem, különben most nem írogatnék, de sikeresen késtünk vagy fél órát, mert valami baleset volt az M3-ason. Fantörpikus.
Most meg estek neki az Atlaszkartográfiának, mert holnap elő kellene adni, és még akarom fényesíteni kicsit... de lehet alszok inkább...


2008. július 20., vasárnap

Heti bontás… avagy vége van már a hétnek II. rész… 2008.07.19.

Az élet megy tovább, nem áll le bármi is történt, ami nem tetszik, ami miatt szomorkodni kellene.

Hétfői kemény munkanap után felüdülésként gondoltunk a keddi-szerdai évfolyam bulira Lengyeltótiban. Gondoltuk, majd jól elázunk, na persze nem az esőtől, de persze attól sikerült inkább. Valahogy konszolidáltabb volt az Egészező bulink, mint a Felező buli. Senki nem jött össze senkivel, senki nem rúgott be úgy istenigazából, pedig a lehetőség meg volt adva, de viszont mindenki nagyon jól érzete magát, gondolom én. Igaz hétfőn még azon izgultunk, hogy a vasutas sztrájk véget érjen még hétfőn, különben gondok lettek volna a lejutással. :)


A leutazás sem ment zökkenőmentesen, legalábbis számomra, mivel, persze megint utolsó pillanatban értem el a vonatot, siettem, ahogy tudtam. Erre kiderült, hogy késik 10 percet, na szép. Legalább szóltak volna, de nem. Hát út sem volt kellemes, kicsit másnaposnak éreztem magam, pedig nem voltam az, csak valahogy jól se voltam, biztos az időjárás. Hétfő este még megittunk majdnem 2 üveg bort Hajnival a koliban, megünnepelve, hogy végre sikerült rendbe tennem a szobát, az erkélyt, amit kedves szobatársaim nem voltak képesek rendben tartani, takarítani, amíg kint voltam Spanyolországban. Mit is mondjak 2 hetembe került, amíg mindent megcsináltam. De most már a tiszta erkélyen tudtunk borozgatni, beszélgetni Hajnival. Ja üzenem, még van fél üveggel a borból, a jobbik fajtából, tehát folyt. köv...:)


A keddi Balatonban fürdést elmosta az eső, a viharos szél, no meg az idő rövidsége, mivel aznap még bográcsozás volt a fő feladat. De azért megmártóztunk a Magyar tengerben. Majd eláztunk a parton. Szerencsére aznap először és utoljára, Lengyeltóti „világvárosban” már jó idő volt. Igaz, Anna, Ági szerint megkérdőjelezhető a nagysága, mivel nincs cukrászda a településen. :) Viszont közel a tanyavilági része, ahova utunk vezetett. Nekem nagyon tetszett a környezet.

Miután „beköltöztünk” éjszakai szállásunkra, jöhetett a jól megérdemelt Welcome Drink, ami kivételesen nem pálinka volt, hanem Jager. Tényleg egész este nem is ittam, szörnyű…áhhh. Pótolni, pótolni!!!

A főfogás nagyon jól sikerült, tudunk mi főzni, no meg Szabi anyukája, aki előkészítette a dolgokat. Most meg nem mondom mit főztünk pontosan, de hús, krumpli, hagyma, olyan gulyás forma kevés vízzel. :)

Az este gyorsan eltelt sajna, próbáltunk játszani, ezt-azt, de inkább tábortű melletti beszélgetés, iszogatás lett a dologból, ami valahogy nagyon jó volt. Érdekes témákról társalogtunk, mint pl. az epilálás, nudistastrand…, hogy mondod, milyen nyelven…stb., stb… Persze korai alvás nem volt, kb. hajnali 4 körül indultam én aludni, de hogy a többiek, passz…

Szerdán sikeresen elfogyasztottuk Szabi anyukája által készített reggelit: paprikalecsó. Kiderült, hogy vannak olyanok, akik nem értenek a kávéfőzőhöz…kávéfőzéshez. Fürödtünk a Balatonban megint, de most legalább jó időben…este pedig kicsit fáradtan estünk az ágyba a hosszú nap után. :)


Heti bontás… avagy vége van már a hétnek… 2008.07.19.

Most mit mondjak, egyik szemem sír a másik nevet tipikus példája volt a mostani hét számomra. De mivel is kezdjem?!


Azt hiszem, a szomorú hír kívánkozik előre, bármilyen jó dolog is történt a hét többi részében. Kedden meghalt Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus! Mint valami villámcsapás ért a hír, mikor szerdán megtudtam az internetről, és az újságokból. :( Mivel kedden Lengyeltótiban voltunk, és csak szerda este értünk haza, addig nem tudtam semmiről, mivel el voltunk vágva a külvilágtól. TV, rádió, internet, újság nem volt a közelünkben kedden. Szerdán napközben meg nem gondoltam, hogy kellene venni, hallgatni bármit is. Kellett volna!!! Hazaérve a koliba, láttam én, hogy Kolonics van a Metro címlapján, de gondoltam, biztos nyert valamit, nem olvastam bele az újságba. Majd este döbbentem meg, mikor a nso.hu oldalán fekete szalaggal olvasom a nevét. Na, rögtön elolvastam minden kapcsolódó cikket. Őszinte részvétem a hozzátartozóknak, de az egész magyar nemzetnek! Egy nagyszerű embert veszítettünk el. Már csak az Ő emléke miatt is küzdjetek srácok az olimpián, mutassuk meg milyen a magyar. Ami pedig a mentősöket illeti, nem kell rájuk fogni, hogy későn ért ki a mentő, nem nagyon tehetnek róla. Talán ez jó pofon volt a vezetőségnek, kormánynak, hogy kicsit jobban odafigyeljen a magyar sportra, sportolókra, bár nem ez kellene, hogy észrevegyék… Nyugodj békében Koló!


Azt hiszem, ezek után nem tudok örömteli dolgokról beszámolni, folytatom később…


2008. július 8., kedd

PUF, PASO… 2008.07.08.

Azt hiszem nagyon meg fogom utálni a rövidítéseket, de nem tudom miért. Pénteken mikor VOLT-on voltunk, Annának hiába magyaráztam milyen jó is a PASO fogalma sem volt róla melyik együttes is az, majd mikor közöltem, hogy megyek akkor a Pannonia Allstars Ska Orchestra koncertre felvidult, de hát azt Ő is szereti, de miért nem így mondtam Neki, hova akarok menni. Paffff…


Vasárnap este voltunk PUF koncerten a Zöld Pardonban (ZP), ami szerintem nagyon jó volt, azt leszámítva, hogy Lecsónak valahogy nem volt hangja. Vajon mit csinált a VOLT fesztiválon? Mikor ment el a hangja, PUF koncerten vagy a Kiscsillagon, esetleg túl sok hideg sört emelgetett a kezével, és idővel nem bírták a hangszálai. De azért emberesen végigszenvedte a vasárnapi koncertet is, csupán a kiabálós részeket vagy kihagyta, vagy visszafogottabban énekelte. A magas hangokról meg ne is beszéljünk…

Nekem mindenesetre nagyon tetszett, mint ahogy Verának is, aki közben megjött a VOLT-ról, és gondolta, ha fesztivál, akkor legyen fesztivál, így elkísért a ZP-be. Holnap meg megy tovább Hegyaljára. :) De jó egyeseknek, csak buliznak, buliznak…


Hétfő, megérkezett a nem várt csapadék is, és persze sikeresen eláztam munkából hazafelé, "ügyes vagy Robi". Majd este sikerült ezt még egyszer megismételni. PASO-ra szerettem volna menni, Violával megbeszéltük, de hát leszakadt az ég. Mit volt mit tenni, maradtam itthon és vártam az enyhülést. Ami meg is jött, és még időbe el tudtam indulni, hogy az utolsó számokat meghallgassam. :) Lehet mégsem kellett volna. Mivel, ha már ott vagyok Viola meg bent vár, bementem, max bulizunk egy kicsit. Na persze, meg, ahogy elképzeltük…pár perc elteltével olyan felhőszakadás jött megint, hogy nem nagyon találtam 5 perc múlva száraz részt magamon. De ekkor már úgy gondoltuk mindegy nekünk, max kicsit jobban megnövünk még és bulizgattunk tovább a többi önfeledten ugráló, ázó fiatallal. Most meg itthon ülve, már forró fürdő után kortyolom kihűlt teámat, és hajnali 3 órakkor azon gondolkozom, kellene aludni menni.


A gondolatot tett követi, és megyek is… Jó éjszakát!!!




Vissza a múltba… Forever Espana… 2008.07.07.

Sok időbe telt, de most végre van egy kis időm, hogy beszámoljak Spanyolországban, Portugáliában töltött utolsó hónapomról. :) Vasárnap délután van utazom vissza Pestre és nem sok kedvem újságot van olvasgatni. Páran meg hiányolták az utolsó heteket. Ugye Virág… :)


Nem szándékozom hosszú oldalakon keresztül ecsetelni, mit hol csináltam, inkább más megoldást találtam. Utolsó hónapomban Anikót látogattam meg Alicante-ban, majd onnan Madrid érintésével, ahol Virággal meg Viktorral találkoztam, mentünk tovább Porto-ba együtt. Legutolsó ERASMUS hetemet pedig újra Vitoria-ban töltöttem, búcsúpartyk és vizsgázgatás közepette. :)


Alicante: nagyváros Spanyolország Földközi-tengeri oldalán, Valencia alatt. A tengerpartja csodálatos, maga a város azonban nem fogott meg nagyon. Sajnos a város legszebb részét, magát a várat csak utolsó este tudtuk megnézni, pedig ezzel kellett volna kezdeni. Tehát aki oda utazik, előbb mássza meg a nem is olyan kis dombot, nézze meg a város felülről, mert csupán ezután érdemes elindulni, felfedezni a város szépségeit, mert azért akad olyan is. Rögtön a vár alatti rész a Santa Cruz városrész, amely a legrégebbi épületeket tartalmazza, ez az úgymond Casco Viejo itt Alicante-ba. A tengerpart nagyon szép a kikötővel együtt és persze nélküle is. Több homokos részt lehet elkülöníteni a városon belül, összesen hármat, igaz csak az egyik van a város központi részén, a másik kettő már a külváros részeit színesíti. Metró közlekedés nagyon kezdetleges, most építgetik, csupán két megálló van a föld alatt, amely tovább folytatódik, mint villamos, majd később, mint egy HÉV funkcionál a közeli települések közt. Nagy egyenes kétsávos utcák, amely közt sétálóutca található, rengeteg körgyűrű, az épületek közt kis, keskeny utcák. Számtalan bár, szórakozóhely alkotja a városba látogató fiatalok, vagy itt tanuló ERASMUSosok fő tartózkodási helyeit. Párat mi is meglátogattunk Anikóval. Nekem tetszettek. A legjobban a Desden bár, bizonyos napokon olcsó a sör, valamint nagyon tetszett a belső elrendezés is a falon lévő tárgyak miatt. Akad tánci-tánci hely is rengeteg, igaz csak párat néztünk meg. De nagy különbség Vitoria és Alicante között, hogy ez populárisabb terület, mint baszkföld, mind zenei világában, mind az embereket elnézve. No meg azért más miatt is, de ezt majd megtapasztalja mindenki személyesen. Találtam baszk tapas bárt is, no meg egyik este ittunk chupit, de hát ennek az alkoholtartalma messze elmarad a Vitoriában kaphatótól, sőt…nem tudom volt-e benne egyáltalán alkohol. :)

De majd még visszamegyek oda és jobban körbenézek, mert most valahogy a város felfedezése nem nagyon történt meg. Inkább a környéket mutatta meg Anikó…Viszont felcsaptam torreadornak, és megültem szőrén a bikát…


Elche/Elx: Alicante-től kb 1 órás buszút ez a kisváros, amely a pálmáiról híres. Állítólag Sissy hercegnő is járt itt pihenni és mivel Neki nagyon megtetszett a hely, azóta híresült el a világban, neveztek is Róla el pálmát itt. Ez a szokás azóta él. A város központi/fő parkjában számtalan fa névvel van illetve, amelyet a város adományoz oda. De nemcsak parkokban, hanem elszórva is találhatunk pálmákat, hol kisebb, hol nagyobb méretben, valamint magánkerteket is díszítenek. A városban számtalan park, szökőkút színesíti a látnivalókat, amiből akad rendesen. Katedrális, vár, folyópart, pálmaligetek, kis szűk utcák. A város folyóját 7 nagy híd íveli át, igaz a folyó kb. másfél méter széles és egy csatornában fut végig. A medre, ami mesterségesen van kialakítva viszont legalább 20 méter széles, a mélysége pedig vagy 10 méter. Ugyanakkor még további kis hidak is ívelnek át a „folyón”, amin szintén át lehet kelni, ha lemegyünk a lenti sétáló részre. Az árterület pedig azért szükséges, mert néha kiönt ez a kis csatorna és akkor elönti a lenti területeket. Sajnos mivel hétfőn voltunk itt a múzeumokat nem nagyon tudtuk meglátogatni, de majd később…


Benidorm: a spanyol „Manhatten”, mint ahogy hallottam a nevét, meg, ahogy sokan ismerik. Állítólag az amerikaik jobban ismerik ezt a magas épületeiről elhíresült várost, mint Alicante-t. :) S tényleg számtalan „felhőkarcoló” alkotja a város tehetősebb negyedét, amely közül kiemelkedik a „nem tudom mi a neve” hotel, de jó magas. Ide vonattal jöttünk, vagyis inkább a spanyol HÉV-nek is hívhatnánk, csak éppen lényegesen tisztább, jobb körülmények uralkodnak itt, mint otthon. Találtam Eroskit a város közepén, ami meglepő volt, főleg, hogy ez egy baszk üzletlánc, de nagyon örültem neki, mivel tudtam, hogy olcsó, és jó dolgok vannak benne, az ebédhez itt vásároltunk be, amit a vasútállomáson fogyasztottunk el a délután folyamán. :) A tengerpartja gyönyörű a városnak, sajnos nem fürödtünk itt, mert azt a mai napi másik állomásunkon Altea-ba terveztük, később nagyon meg is bántuk. Csodaszép kék tenger, homokos tengerpart, csinos lányok… mi kell még. Fürödni kellett volna, de késő bánat, majd ezt is legközelebb. Viszont a kilátás fentről nagyon szép volt, tudom ajánlani mindenkinek, majd nézzétek meg a fotókat, lassan azok is felkerülnek. A város tele van olcsó boltokkal, kiárusítással, mintha valami bazársoron mennénk végig, vagy számtalan kínai bolt lenne egymás mellett, azzal a különbséggel, hogy itt csak egy-kettő ezekből a tényleg kínai üzlet. Ugyanakkor rengeteg a külföldi, mit rengeteg, rajtuk kívül nem is nagyon lehet másokat felfedezni: angol, német, finn, amerikai tucat számra lepi el a város utcáit, és majdnem minden boltos, árus angolul próbál kommunikálni.Mit is mondjak, jól be is vásároltam. Szereztem végre spanyol pólót, zászlót, kulcstartót!!! Vitoriában ezek nem nagyon vannak, sajna…


Altea: Még Benidormból átruccantunk ide is, pedig lehet nem kellett volna. Mire megjöttünk elromlott az idő, és csak azt figyeltük, vajon mikor fog az ég leszakadni. Maga a város csodaszép, szintén homokos tengerpart, a közeli város kiálló sziklája a tengerből fantasztikus látványt nyújt, valamit a parton található Rodonda akusztikája kipróbálásra érdemes. Én is csak benne állva jöttem rá, hogy milyen jól viszhangzik. Kis zegzugos utcáin haladva el lehet jutni a falu/város templomáig, ami a település legmagasabb pontján helyezkedik el. Az óváros rész fehér házai leginkább a görög területek házaira emlékeztetnek, de azért ez Spanyolország. Az emberek közvetlenek, itt már megint jellemző, hogy előbb szólnak az emberhez angolul, mint spanyolul, ami kissé furcsa. Rengeteg a kaktusz, kevesebb pálmafa, narancsfa is elfordul, sok macska bújik meg a kis zugokban, a törpe kutyákról ne is beszéljünk. Mire a templomhoz felértünk nagyon elromlott az idő, megjött az eső is, így már nem volt kedvünk maradni, pedig még volt látnivaló, és a tengerpart sem lett kipróbálva itt sem. Elszomorító. :(


Folyt. köv. később…….






Van VOLT, volt VOLT, lesz VOLT… , avagy Sopronba jártunk 2008.07.05.

Azt kell mondjam, nagyon jól sikerült a tegnapi nap és a tegnap este. Most éppen hazafelé utazok a buszon, kb. nulla alvással, mivel ezen elfoglaltságot még nem sikerült kipróbálnom a mai nap folyamán. :) De nem is vagyok annyira álmos. A mai nap az utazás jegyében telik, telt. Sopron – Győr – Budapest vonattal, Budapest – Hort autóbusz, no persze beiktatva kis gyalogos közlekedéssel is. :)


Tehát Sopron, jó VOLT… A vonatot épphogy elértem, miért is meglepő, Évi, Magdi jót mulatott rajtam, ahogy, mint mondták „kiugrottam a bokorból és futottam a vonathoz”. Legalább Nekik jól kezdődött a napjuk. Persze nem hoztak sört, még jó, hogy nálam volt kettő, teljesen véletlenül. Ami elfogyott sajna Győrig, utána pedig hiába mondtam Nekik vegyenek, csak nem jött össze. Így, ha belegondolok az átszállás után az egész vonaton talán csak nekünk nem volt sörünk. Józanok is maradtunk.

Sopron már várt minket, érkezésünkre beborult az ég, és elkezdett csepegni az eső. Még szerencse, hogy Anna közel lakik. Már megrendeltük Tőle az ebédet, és ahogy már megszoktuk Annától, a kaja frissen várt minket: zöldbableves, tepsis sült krumpli, hozzá hagymás-tejfölös szósz, saláta, és bor. Nagyon jól laktam, de szerintem a többiek is. Jöhetett a fesztivál…

Rengeteg ember, lányok, fiúk, gyerekek, lányok, fiúk, gyerekek, szülők… tehát sokan voltunk. Az idő jó volt, a „sör” hideg, a koncertek jók, mi öten (Magdi, Évi, Anna, Cp és én) pedig próbáltuk jól érezni magunkat. Jelentem sikerült. :)

Manu Chao miatt jöttünk leginkább, de ahova eljutottunk, azt meghallgattuk addig is amíg 23 körül el nem kezdődött a koncert. Rengetegen voltak, nem mondom, hogy többen, mint a tavalyi Prodigy-n, mivel akkor hátul álltam, most meg furakodtunk előre Cp-vel, hogy megtaláljuk a lányokat, amit sikerült is nagy nehezen a koncert végére körülbelül. De azért a java részt az első sorokból hallgattuk. :)

A Kiscsillagra már csoportosan vonultunk át, igaz soha nem hallgattam még, nem is mondom, hogy nagyon megfogott. Mintha a Kispál és a Borz-t hallgattam volna, végül is Lovasi zenekara ez is. Azért élveztem, főleg úgy, hogy közben „felszedett egy lány” a tömegben, akivel jól eltáncikáltunk a koncert folyamán. Majd, mivel igazi gentlemen vagyok, haza is kísértem, mivel már nem akart maradni, nekem meg volt kedvem beszélgetni, ismerkedni. :)

Lányaink is leléptek, a fáradtság eluralkodott rajtuk. Csupán azt sajnálom, hogy a cuccomat nem vittem magammal, mivel Vera megígérte, hogy még bulizunk reggelig, így vissza kellett jönnöm a táskámért, meg miatta is, de minek. Bealudt Ő is, így mit csináljak, mit csináljak… hát vissza a városba, és voy a ir a casa…vonat, busz, gyalog…


Na jó, hazafelé bealudtam a buszon, zenehallgatás, blog írás közben…




2008. június 24., kedd

Hogar, dulce, hogar – Home, sweet home, Otthon, édes otthon 2008.06.19.

Ülünk a vonaton, ülünk a vonaton… Kapuvár, Kapuvár állomás… Proxima parada, Csorna… akár ezt is hallhatnánk, de nem. Ez már Magyarország. Végre? Vagy mégsem? Jó kérdés… Örülök, hogy itthon vagyok már, de szívesen maradtam volna még kint, nagyon megszerettem Vitoriát, no meg Spanyolországot…


Sajnálom, hogy kint nem tudtunk mindenkitől elbúcsúzni, leginkább Susanna, Kaisa, Regina, Carmen, Sundae, no meg Selman és Tuomo miatt is. :) De hát létezik az internet világa, még szerencsére…


Tehát utazok hazafelé végre vonattal, anyum már hajnali 8.30-kor hívott, hol vagyok, mert azt hitte a korábbival jövök majd, de hát akkor még aludtam, kicsit hosszú volt a tegnapi út, főleg úgy, hogy már kedd este 23.25-kor elindultunk Vitoriából busszal Barcelonába. 7 órás út, kicsit hosszú volt, aludni nem nagyon lehetett, mivel nem olyan kényelmesek ezek a buszok se, normális zeneműsor sem volt a buszon, egy filmet adtak csak le, tehát nem volt jó. Barcelonába érkezve segítettünk Alexandrosnak, egy kis városnézés még, igaz külön-külön. Valaki vigyázott a csomagokra mindig, őszintén szólva, nekem nem volt nagy kedvem már mászkálni velük, jobb is volt így. Végre vettem Barcelonás képeslapokat. :)

Majd irány a reptér… hát volt itt is egy kis „Mi is van akkor most?”, mivel a repülőnk nem volt meg, mint kicsit később kiderült 20 perccel később indult. Most már csak azért kellett kicsit izgulni, hogy a csomagjainkat felengedjék gond nélkül. 24 kg, nem hittem a szememnek, ennyit nyomott a bőröndöm, éreztem én, hogy könnyebb, de hogy ennyire… kifelé 33 kg volt, igaz most nem volt benne pálinka, rántott hús… jajj de hiányzik már mindkettőőőő…

Tehát repülünk… belegondoltam, ha ilyen messzire megyek és a repülőjegy ugyanolyan áron van, mint a buszjegy, soha többet nem fogok buszozni. Fentől elnézve Földközi-tenger gyönyörű, kék, csillogó, ugyancsak a városok, mezők. Megint láttuk felülről az Alpokat, Monacót, állítólag Genovát, Milanót. Fantasztikus látvány. Nekem akkor is a tenger tetszik a legjobban. Az út Viena-ig fárasztó volt kicsit, főleg úgy, hogy beült mellém két kínai és esélyem nem volt, hogy felkeljek a helyemről, mivel rögtön bealudtak. :) Igaz kicsit én is, elfáradtam a mászkálásban, cipelésben. Valahol Monaco felett ébredtem fel, utána meg már nem tudtam visszaaludni, de nem is volt érdemes elértük a felhők szintjét, és gyönyörködtem én is a látványban. :)

Bécs, végre, már közel a magyar határ. Már vártak minket Peti nagybátya, és papája, meg egy német ismerősük. Segítettek pakolászni, majd irány Magyarország!!! Fél éve nem voltam itthon. Peti nagyszüleinél töltöttem az éjszakát, mert haza már nem tudtam jutni, finom halászlével, túrós tésztával, sütivel, málnával várt minket. Nagyon finom volt minden. Köszönöm a vendéglátást még egyszer, ha olvassák!

Nyertek a spanyolok is este, újabb jó hír. Csak a portugálok adták el az EB tisztaságát, remélem, a németek megverik őket ezért. :)

Most meg lassan közeledünk Győrhöz, megint jegyet kell majd vennem, mivel csak Győrig kaptam a kalauztól. :)

Remélem tesóm vár Pesten, mivel nem lesz olyan könnyű átcipekedni a Népstadionba a Keletiből ennyi cuccal…

Közben megjöttünk Győrbe…


Kicsit később: Hát kalauz csak nem jött, így ingyen utaztam Győrből-Pestre. Nagyon olcsón megúsztam a haza utat. Hatvanba meg szerencsére anyuék vártak, és már csak hazáig kellett valahogy kibírnom.

Otthon aztán finom gyümölcsleves, meg piritott máj rizibizivel, valamint még találtam epret a kertben, és még málna is volt.....
Jólakottan, fáradtan ültem a TV előtt, de rég is volt már ilyen......

2008. június 10., kedd

Vitoria-Alicante-Madrid-Porto 2008.07.10.

Hola mucha gente!

Aki már kezdett izgulni, hogy végre nem hall többet rólam, hát asajnálhatja, még élek, aki azért aggódott, hogy mi van velem üzenem, köszönöm jól vagyok. :)
Most épp Portóban töltöm az utolsó hetem elejét, de már nem sokáig, csütörtökön irány Vitoria otra vez...
Alicante szép volt, jó volt, igaz ott is esett és nem tudtam fürödni a tengerben, de köszi Anikó a vendéglátást, nyáron majd még megyek.
Madridot nem nagyon láttuk, de a királyi palota parkja kényelmes volt aludni, igaz nem sokat tudtam.
Porto még nagyon szép, annak ellenére, hogy elég furcsa nyelvük van az ittenieknek. Viszont sikerült leégnem az óceánparton, és fürödtem a hideg óceánban... :)

Este Spanyol-Orosz meccs, készültem pólóval, zászlóval, tehát...HAJRÁ ESPANA!!!

Bővebben pénteken már a saját gépemről.
Addig is üdv mindenkinek, és köszi a névnapi jókívánságokat!