2008. április 30., szerda

San Prudencio - El fin de semana, 2008.04.29.

Lassan közeledik az éjfél, éppen a Bad Boys-t nézem (spanyol cím: Dos polícias rebeledes), nemrégen lett vége MU-Barcelona meccsnek (1-0) és még mindig beteg vagyok. Jó meccs volt, sajnálom a Barca-t, a második félidőben sokkal jobbak voltak, csak éppen egy gólt sem tudtak rúgni. Hát ilyen a foci, mindig is mondtam.

Nagyon jó volt a hétvége. :) Most volt a San Prudencio ünnepe. Már szombaton elkezdődött különböző programokkal az egész városban és a környező falvakban Szombaton a Plaza de la Provincia-n voltak programok, ingyen kajával borkóstolóval, és a városi komolyzenei együttesek fellépésével. Sajnos a kajáról, borról lekéstünk, kicsit késő mentünk oda, de nagyon jó volt azért, csak nem tartott sokáig a mai napon. Este pedig mivel nem nagyon volt kedvem hazamenni, elnéztem a magyar srácokhoz. Megnéztük Erdei meccsét, nagyon rossz volt, egyszer már igazán elverhetné valaki, hogy megunja a biztos bokszot. Az est további része a szokásos helyen, Erikánál folytatódott az El 70 bárban. Majd elvittem a srácokat a La Cantina-ba, és a Mambú-ba, hagy szórakozzanak valami értelmes helyen is, szép lányok társaságában.

Vasárnap este a Plaza España-n kezdődött számunkra, ahol táncos bemutatók voltak, valamint rengeteg kisgyerek dobbal felszerelve és „kukta” sapkával. Nagyon aranyosak voltak. Átnézve a Plaza de la Provincia-ra mi is beszereztünk ilyen sapkát, már csak a buli kedvéért is. Nekünk is nagyon jól állt. :)

Rengeteg ember volt az utcán, alig lehetett közlekedni. Az öregek itt is olyanok, mint nálunk otthon. Ők akarnak mindenhol az elsők lenni, tolakodnak ahol lehet. Itt is számtalan fellépő volt, táncos bemutató, zenei előadás, még ír step-et is lehetett látni, hallani. Nem vártuk meg a végét az egész eseménynek mivel páran éhesek voltunk, közben pedig találkoztunk a többiekkel is, így az El Siete bar felé vettük az irányt, kaja, kaja, kaja…

Úgy látszik ez a bár jó találkozási hely, valahogy előbb utóbb mindenki itt kötött ki, a sült krumplijuk pedig valami fantasztikus ezzel a pikáns szósszal. :)

De nem sokáig tudtunk maradni itt, csupán 1 kalimotxo, meg 1 cañon fért bele az est első italozásába, mivel megjelentek az utcán a dobosok. Nagyon jó hangulatot csináltak nagyon hamar. Csatlakoztunk mi is a menethez, vagyis inkább a dobosok előtt táncoltunk, ugráltunk, no meg fotózgattunk. :)


Vonultak végig a Calle de Cuchellería-n, mi meg előttük, amíg lehetett. Azt est folyamán még találkoztunk velük párszor, mindig óriási tömeget vonzottak. De nem csak ők doboltak az utcán. Találkoztunk szakácsokkal, piros, kék, zöld ruhás egyenruhás emberekkel, akik szintén dobbal vonultak fel, végig az utcán. Voltak, akik boroshordót használtak dobnak, voltak, akik fúvós hangszeren kísérték őket, és rengetegen gyűltek köréjük, gondolom sok embernek az ismerőse is felvonult.

Az est hátralevő részét a Gasteiz bar-ban fejeztük be, ahol szerencsére nagyon jó zene volt, rengeteget táncoltunk. Igaz majd megsültünk, mivel nem volt levegő. Persze miért is ne, már megint sikerült kifognom, hogy német többség volt. Rengetegen vannak itt Vitoriába. Még szerencse, hogy Sundae és Kaisa, no meg a török srácok maradtak, így legalább 5 nemzetből kiegyenlítettük a német létszámot. :)

Hétfőn délben találkoztunk az El Caminante-nál, kitaláltuk, hogy kinézünk Armentiaba, mivel ott is voltak programok. Sajna azzal nem számoltunk, hogy amilyen jó idő volt vasárnap, hétfőn olyan rossz. Teljesen eláztam, mivel az esernyőm otthon maradt. Nem gondoltam, hogy szakadni fog. :( Armentia egy közeli település, mondhatjuk, össze van nőve Vitoria-val. Kirakodóvásár, sportversenyek, rengeteg ember fogadott minket mire kiértünk. Sorba álltunk mivel ingyen kaját osztogattak, végignéztük a bazárokat, de nem nagyon volt kedvünk maradni, mivel fáztunk, áztunk, és fáradtak voltunk sokan, többek közt a tegnap estétől.

Este még kinéztünk Petivel a Plaza España-ra mivel Csokoládé Fesztivál volt. Újra beálltunk a sorba, ha már erre jártunk, megkóstoljuk. Hogy mire képesek az emberek? Nem tudom milyen hosszú volt a kígyózó sor, de kb. ¾ óra volt mire oda kerültünk, hogy megkaptuk a croasonunkat és a 2 dl forró csokinkat, ami szerintem a csokis pudingra hasonlított. :) De, nem akarom megbántani őket. A nap folyamán vagy 10000 adag csokit osztottak szét. Persze a legtöbb ember itt is az öregek közül került ki. Milyen nyugodtan tudnak itt sorban állni az emberek.

Közben felvonultak a fiatalok is, ma inkább a mazsoretté volt a főszerep, meg a gyerekeké. Legalábbis ami a színpadra kerülést jelenti. Nagyon jól néztek ki a különböző színű ruhákban. Itt már ovis koruk óta erre nevelik a gyerekeket, hogy szerepelni fognak a San Prudencion… és milyen jól teszik…


Nincsenek megjegyzések: