Úgy gondoltuk, most hogy elutaztak a főbérlőink tartunk egy házibulit, főzéssel, képnézegetéssel, no meg iszogatással.
Jelentem tegnap este elkészült az első lángosom, igaz hagyott maga után pár kivetnivalót, de hát mégis csak az első volt, és mégis csak bonyolultabb megcsinálni, mint a sült csirkét, szerintem...
Szerencsére a meghívottak (Kaisa, Carmen, Sundae, Susanna, Tuomo) is türelmesek és megértőek voltak... még jó, éhesek voltak ők is... de azért tudattuk velük, hogy nem olyan könnyű elkészíteni a lángost. Tehát türelem...
Mivel azonban egy óra alatt sem sikerült megkelnie a tésztának, kicsit kezdtem aggódni, hogy lesz ebből "mennyei lakoma"... kevés volt az élesztő, vagy a víz, vagy a liszt... nem tudom, senki nem volt, hogy segítsen.
A többiek nem ismerték a receptet és én is csak abból tanultam, amit olvastam a neten, vagy küldtek. Tehát lehet tanácsokat adni. Lehet, hogy nem várakoztam eleget az élesztő "felfuttatásával", azt már Anna mondta hajnalban... nem tudom. De a következő már sikerülni fog, készülök majd rá.
Mivel azonban kísérletező típus vagyok, csak megsütöttük amit összekevertem... igaz messze volt a tészta állapottól, inkább valami folyékony massza volt, de az eredmény magáért beszél... mindenkinek ízlett, még így is, hogy nem lett tökéletes. Volt hozzá tejföl, sajt, lekvár, túró, beszereztünk mindent...
Persze a biztonság kedvéért csináltunk még bundás kenyeret is, ami kifejezetten jól néz ki ilyen vékony kenyérből. Javasolni fogom, hogy árulják itt, mint tapas. Laktató, könnyen kész...
Persze előkerült még a kajálás előtt a pálinka is a szekrényből, no meg a pacharán, valamint Tuomo hozott finn vodkát (meg kell hagyni finom volt). Susanna a kaja-pia hatására már magyarul olvasta a aszútörkölyös pálinka cimkéjét, mindenki örömére. Nem értem miért nem tudják a németek kiejteni normálisan az ö, ü, ssz betűket? :)
De az estét mindenki túlélte, a lángos nagyon jól sikerült, a kalimotxo elég volt végül is, a tömény pedig nem ártott meg kellőképpen senkinek sem.
Ismétlés legközelebb...
Jelentem tegnap este elkészült az első lángosom, igaz hagyott maga után pár kivetnivalót, de hát mégis csak az első volt, és mégis csak bonyolultabb megcsinálni, mint a sült csirkét, szerintem...
Szerencsére a meghívottak (Kaisa, Carmen, Sundae, Susanna, Tuomo) is türelmesek és megértőek voltak... még jó, éhesek voltak ők is... de azért tudattuk velük, hogy nem olyan könnyű elkészíteni a lángost. Tehát türelem...
Mivel azonban egy óra alatt sem sikerült megkelnie a tésztának, kicsit kezdtem aggódni, hogy lesz ebből "mennyei lakoma"... kevés volt az élesztő, vagy a víz, vagy a liszt... nem tudom, senki nem volt, hogy segítsen.
A többiek nem ismerték a receptet és én is csak abból tanultam, amit olvastam a neten, vagy küldtek. Tehát lehet tanácsokat adni. Lehet, hogy nem várakoztam eleget az élesztő "felfuttatásával", azt már Anna mondta hajnalban... nem tudom. De a következő már sikerülni fog, készülök majd rá.Mivel azonban kísérletező típus vagyok, csak megsütöttük amit összekevertem... igaz messze volt a tészta állapottól, inkább valami folyékony massza volt, de az eredmény magáért beszél... mindenkinek ízlett, még így is, hogy nem lett tökéletes. Volt hozzá tejföl, sajt, lekvár, túró, beszereztünk mindent...
Persze a biztonság kedvéért csináltunk még bundás kenyeret is, ami kifejezetten jól néz ki ilyen vékony kenyérből. Javasolni fogom, hogy árulják itt, mint tapas. Laktató, könnyen kész...Persze előkerült még a kajálás előtt a pálinka is a szekrényből, no meg a pacharán, valamint Tuomo hozott finn vodkát (meg kell hagyni finom volt). Susanna a kaja-pia hatására már magyarul olvasta a aszútörkölyös pálinka cimkéjét, mindenki örömére. Nem értem miért nem tudják a németek kiejteni normálisan az ö, ü, ssz betűket? :)
De az estét mindenki túlélte, a lángos nagyon jól sikerült, a kalimotxo elég volt végül is, a tömény pedig nem ártott meg kellőképpen senkinek sem.
Ismétlés legközelebb...
1 megjegyzés:
anna okos
Megjegyzés küldése